Word: dolgozat
Készítsd el az órarended majd alá a csoport névsorát egymás alá felsorolással.
A következő formázásokat végezd el:
- A táblázat első sora körbe legyen keretezve dupla, piros, 3 pt vastagságú kerettel, a háttér színe legyen halványkék!
- A táblázat első oszlopának háttere legyen halványzöld, a betűtípus Arial Black, 16-os méret!
- Töltsd ki a táblázatot!
- A csoportnévsor elkészítésénél használd a felsorolásjeleket.
Word témazáró dolgozat
Elméleti kerdések
1. Írj le két szövegszerkesztési szabályt!
2. Sorolj fel bekezdésformázásokat!
3. Sorolj fel betűformázásokat!
4. Mire jó az élőfej?
5. Milyen részei vannak egy táblázatnak, hogyan tudod megformázni?
Gyakorlati feladat
Másold át a szöveget majd formázd meg a kiadott minta alapján!
Eiffel-torony
Az Eiffel-torony Párizs egyik jelképe, amely tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna. A torony összmagassága 322 m, ebből maga a torony 300 m, fölötte 22 m-re magasodik egy tévéadótorony. [1] Első emelete 58, második emelete 116, a harmadik 276 m magasban van.
Az 1880-as évek végére a világ számos építészét hajtotta a becsvágy, hogy egy monumentális, „ezer lábnál magasabb” tornyot építsenek, azonban számtalan technikai problémába ütköztek. (például 1885-ben nagy nehézségek árán sikerült kőművesekkel felhúzatni a 169 méteres obeliszket Washingtonban, a Chrysler Building pedig csak homályos terv volt még; 1874-ben Clarke és Reeves egy több, mint 914 méteres tornyot szándékozott építeni Philadelphiában, ami sosem valósult meg. Franciaországban Bourdais és Sébillot gondolkodott egy 300 méter magas, hagyományos módon, kőművesekkel felrakatott torony építésén, ami a kor technológiai ismeretei szerint kivitelezhetetlennek tűnt.)
A számítógépes hálózatok célja
A számítógépek terjedésével hamar felmerült az igény a számítógépek összekapcsolására, amikor is némely erőforrást, azaz háttértárolót, nyomtatót, adatbázist vagy programot közösen szerettek volna használni.
A hálózatok építőelemei
A hálózatok ezen alkotóelemekből állnak: szükség van számítógépekre, a gépek közti összeköttetést biztosító átvivő közegre, és szoftverekre, amelyek a működést biztosítják.
Kétfajta kapcsolási mód használatos. Szerver-kliens típusú, amikor az egyik számítógép kitüntetett szerepű, feladata a többi gép számára szolgáltatni. A másik mód, a peer-to-peer, amikor a gépek egyenrangúak.
A hálózatok osztályozása földrajzi kiterjedtség szerint
Helyi hálózat vagy LAN(Local Area Network)
Néhány kilométernél kisebb kiterjedtségű hálózat. Általában egy intézmény, szervezet tulajdonában áll. Helyi hálózatnak számít egy egyetem számítógép hálózata, mely több ezer gépből is állhat, de helyi hálózat egy 3 gépből álló rendszer is. Az adatok átvitele nagy sebességen történik, az adatátvitel sebesség 1000 Mbit/s is lehet.
Városi hálózat vagy MAN(Metropolitan Area Network)
10-100 km távolság közötti, nagyvárosra kiterjedő hálózat, amely több LAN összekapcsolásával jön létre. A világméretű hálózatok gyors terjedésével jelentőségük csökken.
Nagytávolságú hálózat vagy WAN(Wide Area Network)
Területi egységre, országra, az egész világra kiterjedő nagysebességű hálózat. Napjainkban egyre inkább a világméretű hálózatot jelenti, mert az elkülönült WAN-okat folyamatosan kapcsolják hozzá a kiépült világhálózathoz. Biztonsági okokból elkülönült banki, üzleti, kormányzati WAN-ok természetesen mindig lesznek.
Topológiák
A számítógépek összekapcsolási módja, topológiája szerint is csoportosíthatjuk a hálózatokat.
- sin
- gyűrű
- fa
- csillag
Átviteli közegek
A számítógépes hálózatokat az összekötő átviteli közeg természete szerint megkülönböztethetjük fizikailag összekötött (bounded) és fizikailag nem összekötött (unbounded) kapcsolatokat. Fizikailag összekötöttek az elektromos jelvezetéket, optikai kábelt, fizikailag nem összekötöttek a rádióhullámot, infravörös-, lézeres átvitelt használó hálózatok.
- kábel
- üvegszálas kábel
- infravörös
- rádióhullám
- műhold
Másold át a szöveget Word-be és formázd meg a látott módon!
Népmese
Útra ment egyszer egy diák. Amint a városból a mezőre ért, talált valami kipattogzott borsószemeket. Gondolta, hogy hasznukat veheti, mert ő szegény legény; hiszen az apja is azt tanácsolta volt neki, hogy ami többet ér a bolhánál, azt, ha találja, vegye fel. Felszedte hát a borsót, s a zsebébe rakta.
Népmese
Útra ment egyszer egy diák. Amint a városból a mezőre ért, talált valami kipattogzott borsószemeket. Gondolta, hogy hasznukat veheti, mert ő szegény legény; hiszen az apja is azt tanácsolta volt neki, hogy ami többet ér a bolhánál, azt, ha találja, vegye fel. Felszedte hát a borsót, s a zsebébe rakta.